Szerintem a hedonista gasztronómia a hókifli és a hájas tészta készítésével és függőséget okozó majszolásával indult drága nagyiink békebeli éveiben, és ez az a szenvedélybetegség, amit minden generáció boldogan örököl felmenőitől.

Igazi nagyi-élmény lelke abban rejlik, ha kizárólag zsírral készül és még forrón vaníliás porcukorba hempergetjük.

Érdemes egyszerre nagyobb adagot elkészíteni, empirikus úton belátható, hogy a fémdoboz tetejének esélye sincs lezáródni, egyenletes és folyamatos a majszolás.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

20 dkg zsír

1 dl tejföl

1 dl langyos tej

1 evőkanál cukor

2 dkg élesztő

csipet só

Hempergetéshez:

5 dkg porcukor

vaníliás cukor

Töltelék:

lekvár (szilva, sárgabarack), dió, mák vagy gesztenye

Elkészítése:

Kevés langyos tejben feloldjuk a cukrot és felfuttatjuk az élesztőt.

A liszthez keverjük a csipet sót, elmorzsoljuk a zsírral, hozzáadjuk a tejfölt és a felfuttatott élesztőt.

Sima tésztát gyúrunk, meleg helyen egy óra alatt duplájára kelesztjük.

Diónyi nagyságú gombócokat formázunk a tésztából, egyesével vékonyra nyújtjuk, közepükre tesszük a tölteléket és kifli alakúra csavarjuk fel őket.

Előmelegített sütőben, 200 fokon, 8-10 perc alatt világosra sütjük és még forrón vaníliás porcukorba hempergetjük.

Fémdobozban tároljuk, egy éjszakányi pihentetés után fogyasztható, ha a doboz tökéletesen zár, ünnepekig eláll, ellenkező esetben érdemes legközelebb dupla tésztát készíteni.

Jó étvágyat!